A művészeti alkotások jogi védelmét a szerzői jog biztosítja. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a művet bárhol bejelentenék, vagy nyilvántartásba vetetnék.

Az oldalon bemutatott alkotások bárminemű felhasználása csak a szerző írásos engedélyével lehetséges.

A szerzői jogi védelem tárgya

Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.

A szerzői jog

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

A szerzői jogok keletkezése

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. (2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

A mű nyilvánosságra hozatala

A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.

 A név feltüntetése

A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.

A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.

A mű egységének védelme

A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés.

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

A mű felhasználásának minősül különösen:

1. a többszörözés,
2. a terjesztés,
3. a nyilvános előadás,
4. a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként,
5. a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése,
6. az átdolgozás,
7. a kiállítás.

A szerző jogainak megsértése polgári jogi jogkövetkezményeket von maga után, a szerző jogainak megsértése esetén a jogsértővel szemben polgári jogi igényeket támaszthat.

További információk a Szerzői jogról: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról